Életmentők akcióban

A 112-es hívószám megjelenéséig a segélyhívó számok az Európai Unió minden országában különböztek. Baleset, katasztrófa, bűncselekmény esetén a polgárok a nemzeti segélyhívószámokon érték el a Készenléti Szerveket. A 112-es hívószám bevezetésével a segítségnyújtás sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá vált és annak ellenére, hogy a nemzeti hívószámok továbbra is elérhetők, Európán belül bárhová utazunk, elég egyetlen segélyhívószámot megjegyezni. A 112-es szám bevezetésén túl a hatékonyabb segítségnyújtáshoz az európai színvonalú informatikai háttér, képzett szakemberek és a Készenléti Szervek gyakorlott együttműködése szükséges. A hazánkban jelenleg kiépülő Egységes Segélyhívó Rendszer segítségével a bonyolult, sok embert érintő helyzetekben, katasztrófa vagy súlyos balesetek esetén akár mindhárom Készenléti Szerv diszpécsere közvetlen konferenciakapcsolásban tudja összehangolni irányítói tevékenységét, amit a rendszer teljes hang- és adatintegrációs képessége révén biztosít. A Készenléti Szervek naponta áldozatos munkával segítik a segélykérőket.

Az Országos Mentőszolgálat 1948. május 10-én alakult meg. Szervezeti elődei a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, valamint a Városok és Vármegyék Önkéntes Mentő Egyesülete voltak. Az OMSZ egy országos, egységes mentési rendszert alakított ki, amely már megalakulása évében 76 mentőállomásból, 134 mentőkocsiból, és 359 elkötelezett mentődolgozóból állt.

A mai OMSZ fő feladata az életmentés, a sürgősségi ellátás és a betegszállítás irányítása Magyarország egész területén. A 104-es nemzeti segélyhívószámot tárcsázva a hívás a mentésirányító központokba fut be, ahol egészségügyi végzetséggel rendelkező szakemberek segítenek a telefonálónak. Az eset veszélyességi fokát felmérve a mentésirányító nem csak a mentőszemélyzet kivonulását irányítja, hanem már telefonon is segítséget nyújt a hívó félnek, hogy az megkezdhesse az elsősegélynyújtást, míg a szakszerű sürgősségi ellátást nyújtó mentődolgozók kiérkeznek. Országosan 231 mentőállomás, 21 hívásfogadó és mentésirányító központ valamint 7 légimentő-bázis működik, ahol összesen több mint 7000 mentődolgozó tevékenykedik. A 104-re befutó hívások alapján a mentésirányítók riasztják a legmegfelelőbb mentőegységeket (mentőautó, eset-rohamkocsik, mentőorvosi kocsik, mentőrobogók és mentőmotorok, gyermek rohamkocsik, illetve tömeges baleseti egységek).

A 2012-es évben az OMSZ közel egymillió mentési feladatot hajtott végre, mentőegységei 1370 sikeres újraélesztést végeztek, 743 szolgálatban lévő mentőautójával pedig több mint 34 millió kilométert tettek meg.

Jelenleg Magyarországon a hívások 78%-ában a mentő 15 percen belül megérkezik az eset helyszínére. Az uniós elvárás a 15 percen belüli kiérkezés, így az EU-s támogatások keretében az OMSZ folyamatosan fejleszti a mentésirányítási rendszerét, valamint egyéb országos szintű infrastrukturális átalakítások is várhatóak. Tervben van a mentőhálózat bővítése keretében 22 új mentőállomás építése, 60 már meglévő állomás dinamizálása, valamint a gépjármű- és eszközpark korszerűsítése.

  

Az élhető és biztonságos környezet országos szintű megteremtése és fenntartása a magyar rendőrség alapvető célja és feladata. A Rendőrség központi szerve az Országos Rendőr-főkapitányság, irányítása alatt a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok munkatársai gondoskodnak Magyarország állampolgárai és az ideutazók biztonságáról. A Rendőrségnél dolgozik csaknem minden kétszázadik magyar állampolgár, közülük közel harminchatezer fő hivatásos állományú. Az elmúlt évek létszámbővítési és beruházási intézkedéseinek eredményeként mára az ország minden településén biztosított a közterületi rendőri jelenlét. A hivatásosok egytizede körzeti megbízotti munkakörben szolgál, amely a közrend fenntartásának és a közvetlen lakossági kapcsolattartásnak egyik alappillére. A rendőri vezetők rendszeresen egyeztetnek az önkormányzatok tisztviselőivel és a polgármesterekkel, valamint kockázatelemzéseket végeznek a bűnözés megoszlásáról, melynek megfelelően koncentrálják a rendőri erőket. A reagáló-képesség biztosítását szolgálja a fővárosi székhelyű Készenléti Rendőrség bevetési egységeinek vidéki diszlokációja. 

A Rendőrség kiemelt célként kezeli a szubjektív biztonságérzetet leginkább befolyásoló jogsértések hatékony felderítését, a halálos kimenetelű közlekedési balesetek kockázatának csökkentését. E két terület mutatói a törekvések hatására folyamatos javulnak. Az emberölések évek óta 85-90%-ban felderítettek, a nyomozások eredményessége napjainkra 85% feletti.Közlekedési balesetekben 2008-tól kezdődően évről-évre kevesebben vesztik életüket. Köszönhető ez a legfőbb baleseti okok, a gyorshajtás és az ittas vezetés visszaszorításának, melyben meghatározó szerepet játszik az ellenőrzések rendszeressége, a sofőrök fokozottabb óvatossága.Hasonló hatékonyságot jeleznek a bűnügyi statisztikák: a rendvédelmi szervek évente 400-450 000 bűncselekményt regisztrálnak, melyek többsége vagyon elleni deliktum. A magasabb társadalmi veszélyt hordozó, a közvéleményt foglalkoztató bűncselekményekkel szemben a Rendőrség minden eddiginél elkötelezettebben lép fel: így például uzsorázás miatt 2011-ben 118, a következő évben pedig háromszor több, 378 eljárás folyt 72%-os nyomozáseredményességgel. A nagyobb horderejű, sokszor több megyét vagy országot érintő esetekben a Készenléti Rendőrségbe integrált Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást. 

Az egységes katasztrófavédelmi szervezet 2012. január 1-jén, a megelőző év szeptemberében a Magyar Országgyűlés által kétharmados többséggel megszavazott és elfogadott, új katasztrófavédelmi törvény értelmében alakult meg. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alaprendeltetése a lakosság életének és vagyonának, a nemzetgazdaság és a kritikusinfrastruktúra-elemek biztonságos működésének védelme, amellyel jelentős közbiztonsági feladatot teljesít.

Az elmúlt évek katasztrófái rávilágítottak arra, hogy időszerűvé vált a Katasztrófavédelem szervezetének teljes átalakítása, hatáskörének kiterjesztése, az állami szerepvállalás növelése, a felelősségi körök pontosabb elhatárolása. Fontos az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre, a gyors és összehangolt fellépésre.

Az új törvény kiemelten foglalkozik az ország lakossága életének, vagyonának biztonságával, egyben megteremti az öngondoskodás, a felelősségvállalás és az önkéntes részvétel szabályozott kereteit, mindezek mellett hangsúlyozza a társadalom bevonását is a feladatok ellátásába.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, így a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, valamint a helyi katasztrófavédelmi kirendeltségek tevékenységük során kiemelten fontos közbiztonsági feladatot látnak el, egységes szemlélettel végzik a tűzoltósági, a polgári védelmi és az iparbiztonsági feladatokat.

A Katasztrófavédelem 2012. évi tevékenysége számokban:

  • Több mint 52 ezer beavatkozást igénylő, több mint négyezer kiérkezés előtt felszámolt és közel kétezer utólagos kezelést igénylő esemény történt.
  • Az évben több mint 10 ezer téves, közel ezer szándékosan megtévesztő jelzés érkezett a hivatásos katasztrófavédelmi szervekhez. A jogszabályok immár lehetővé teszik, hogy a hatóság a téves jelzést kezdeményező személyt a költségek megtérítésére kötelezze, a szándékosan megtévesztő jelzést adóval szemben pedig szabálysértési eljárást indítson.
  • A lakosságvédelmi intézkedések során közel 15 ezer embert kellett átmenetileg kitelepíteni vagy kimenekíteni otthonából.
  • A polgári védelmi szakterület több mint 2700 települést és közel 17 ezer kockázati helyszínt vizsgált meg. Ezek az ellenőrzések a települések veszélyességi besorolásával, valamint a vízelvezető árkok és az út menti fásítások felmérésével kapcsolatban zajlottak le. Több mint hatezer javító intézkedés született meg.
  • Újabb húsz önkéntes mentőszervezet alakult meg az országban, ezek között van az októberben ENSZ minősítést szerzett HUNOR és HUSZÁR csapat. Ezzel az országban rendelkezésre álló mentőszervezetek tagjainak száma több mint 1300.
  • Az egységes iparbiztonsági hatóság a veszélyes üzemek és a veszélyesáru-szállítás hatósági kontrollja mellett a kritikus infrastruktúra elemek felügyeletét is ellátja. Korábban közel százhetven veszélyes üzem szerepelt a Katasztrófavédelem nyilvántartásában, mostanra ez a szám közel nyolcszázra emelkedett. A szakterület munkatársai a veszélyes üzemek beazonosítása és hatósági felügyelet alá vonása érdekében több mint kétezer ellenőrzést folytattak.
  • A szakterület a kritikus infrastruktúra elemeinek beazonosítása során közel 35 ezer potenciális rendszerelemet mért fel.

2013 elején a Katasztrófavédelem rendszeresített létszáma közel 12 ezer, a betöltött státus több mint 10 ezer.

A megújult szabályozásnak köszönhetően 2012 első félévében a Katasztrófavédelem hazai rendszere gyökeresen megújult, az irányítás egységessé vált.

Az egységes irányítás lehetővé teszi a még hatékonyabb védekezést a katasztrófák ellen. A Katasztrófavédelem három – tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági – alappillérre épülő szervezetével és a jogszabályok által biztosított hatósági jogkörök révén Magyarország, a magyar lakosság lét- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a kritikusinfrastruktúra-elemek biztonságos működésének védelmét célozza meg.

  

magyar