GYIK

Mi a 112?

A 112 egy egységes európai segélyhívószám, amely rendelkezésre áll és ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban, sőt szinte az egész kontinensen.

Mikor kell hívni a 112-t?

A 112-t csak és kizárólag emberi életeket, környezetet veszélyeztető baj (tűz, baleset, bűncselekmény, természeti katasztrófa), azaz veszélyhelyzet esetén szabad hívni. A 112 nem lép a meglévő nemzeti segélyhívószámok helyébe, hanem a legtöbb országban azok mellett működik. Néhány tagország azonban – Dánia, Finnország, Hollandia, Málta, Portugália, Románia és Svédország – a nemzeti, központi segélyhívószámának is a 112-es számot választotta. Magyarországon a nemzeti hívószámokat egyelőre nem szüntetik meg, a távlati cél az, hogy mind a nemzeti segélyhívószámokat (104, 105 és 107), mind pedig a 112-t ugyanazon a két hívásfogadó központon keresztül kezeljék az operátorok.

Hívja a 112-t a mentők, tűzoltók vagy rendőrök beavatkozását igénylő helyzetekben, például ha súlyos közlekedési baleset tanúja, lát egy lángokban álló épületet, vagy észreveszi, hogy épp betörnek egy házba!

Ne hívja a 112-t, ha forgalmi információkat, időjárás-jelentést, vagy egyéb, általános tájékoztatást szeretne kapni! Az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert, veszélybe sodorva azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak.

A készenléti szintet a fals hívások is rontják. Soha ne hívja a 112-t beszélgetési célból vagy rosszindulatból! A 112 indokolatlan hívása szabálysértésnek minősül és pénzbírságot vonhat maga után!

Mikorra készül el az ESR-112 projekt keretében megvalósuló, európai színvonalú, infokommunikációs rendszer?

Az ESR-112 projekt célkitűzései közül a két új hívásfogadó központ és az új megyei tevékenységirányítási központok már megvalósultak. A hívásfogadó központokban már az új infokommunikációs rendszer működik, az operátorok ennek segítségével fogadják a telefonhívásokat, kérdezik ki a bejelentőket, rögzítik és továbbítják az adatokat és a hívásokat a megfelelő készenléti szerv felé. A rendőrség új tevékenységirányítási központjai szintén az új rendszerrel működnek már. A két hívásfogadó központ az egész országból fogadja a 112-es és a 107-es számra érkező hívásokat. Az Országos Mentőszolgálat 104-es és a katasztrófavédelem 105-ös számát egyelőre nem terhelték rá az új központokra, ez 2014 harmadik negyedévében várható, a két készenléti szerv tevékenységirányítási rendszerének integrációja után. Ugyanígy a tervezett egyéb segélykérési csatornák (SMS, e-mail, portál, stb.) bevezetése is ekkorra valósulhat meg.

Milyen összegű beruházás?

Az ESR-112 projekt három forrásból valósul meg. Legnagyobb részét - összesen 5 milliárd forintot – az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programból finanszírozzák, amit kiegészít további mintegy 1 milliárd forint uniós támogatás, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Ezt az összeget a Hívásfogadó Központok személyi állományának kiválasztására, képzésére és a képzés ideje alatti átmeneti foglalkoztatásra fordítják. A Kormány további 1, 4 milliárd forintot áldoz olyan építési beruházásokra, melyből 720 millió forintba kerül a Hívásfogadó Központok építészeti beruházása és 680 millió forintba a Tevékenységirányító Központok kialakítása.

Hol találhatóak a 112-es segélyhívások fogadására kialakított hívásfogadó központok?

Miskolcon és Szombathelyen, ahol szakképzett, több nyelven beszélő operátorok fogadják a hívásokat.

Milyen készültségi szinten áll most a beruházás?

A hívásfogadó központok (mindkét helyszínen, tehát Miskolcon és Szombathelyen is), valamint a megyei tevékenységirányítási központok építészeti beruházása befejeződött. A kiképzett operátorok már az új rendszerben fogadják a 112-es és a 107-es segélyhívó számokra az ország bármely pontjáról érkező hívásokat. A rendőrség új tevékenységirányítási rendszere elkészült, a hívásfogadó központok és a rendőrség tevékenységirányítási központjai közötti elektronikus adatcsere már működik. A rendszer teljes kiépítettségéhez szükséges eszközök döntő többsége már beszerzésre került és üzemben van.

Mi a feltétele annak, hogy valaki a Hívásfogadó Központokban dolgozhasson?

A középfokú végzettség valamennyi kollégánál alapkövetelmény, és előnyt jelent legalább egy idegen nyelv szóbeli és írásbeli ismerete.

A kiválasztott munkatársak speciális képzést kapnak, amelynek része a készenléti szervek munkájáról szóló alapoktatás, informatikai alapképzés és a rendszer használatáról szóló képzés is.

A hívásfogadó operátorokkal szembeni számos kompetenciaelvárás kapcsolódik a kommunikációhoz, a problémamegoldáshoz, a döntési képességhez, a fegyelmezett, szabálykövető magatartáshoz és nem utolsó sorban a stressztűrő-képességhez. Ezeken túlmenően a kreatív gondolkodás, a meggyőzési képesség és más hasonló alapelvárás szerint választják ki a jelölteket.

Miben lesz korszerűbb ez a rendszer, mint a korábbi?

Mára a 112-es hívószám szinte egész Európában – az Európai Bizottság direktíváinak megfelelően – ingyenesen hívható vezetékes vagy mobil telefonról. Számos EU tagállammal szemben Magyarországon eddig a 112-es hívószám „csak” egy telefonos szolgáltatást nyújtott a segélykérő számára.

Az ESR-112 projekt valósítja meg a nemzeti hívószámok (104, 105, 107), az Európai Unióban kötelezően használt, egységes 112-es hívószám fogadására képes hívásfogadó központok, valamint a rendőrségi és katasztrófavédelmi tevékenységirányítás infokommunikációs rendszerének korszerűsítését is. Ezzel párhuzamosan folyamatban van a MIR projekt, amely az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerének megújításán dolgozik. A hívásfogadó központok és a készenléti szervek tevékenységirányítási rendszereinek teljes integrációja 2014 őszére valósul meg.

Az új, egységes segélyhívó rendszer valós idejű adat- és hangkapcsolatot biztosít a hívásfogadó operátorok és a készenléti szervek érintett szereplői, az irányítók és a végrehajtók között. A rendszer biztosítja majd a kor követelményeinek megfelelő segélykérési csatornák (telefon, eCall, SMS, MMS, Internet stb.) kezelhetőségét. A hívások fogadásakor a rendszer már most biztosítja a hívó helyének meghatározását és térképen történő megjelenítését (a rendelkezésre álló információk pontosságának megfelelően).

Az új hívásfogadó központok (HíK) tehermentesítik a tevékenységirányítókat azzal, hogy csak olyan eseményeket adnak át, amelyek valós beavatkozást, intézkedést igényelnek.

Mi tehetek, hogy meggyorsítsam a segélykérésem kezelését?

A legfontosabb, hogy csak valós veszélyhelyzetben hívja a 112-t, tehát a mentők, tűzoltók vagy rendőrök beavatkozását igénylő helyzetekben, például ha súlyos közlekedési baleset tanúja, lát egy lángokban álló épületet, vagy észreveszi, hogy épp betörnek egy házba! Ne hívja a 112-t, ha forgalmi információkat, időjárás-jelentést, vagy egyéb, általános tájékoztatást szeretne kapni! Az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert, veszélybe sodorva azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak. A készenléti szintet a fals hívások is rontják. Soha ne hívja a 112-t beszélgetési célból vagy rosszindulatból! A 112 indokolatlan hívása szabálysértésnek minősül, és pénzbírságot vonhat maga után!

A segélyhívást fogadó operátor bejelentkezése után („Segélyhívó központ, jó napot kívánok! Miben segíthetek?”) amennyire csak lehetséges, röviden, világosan mondja el, mi történt, nevezze meg azt is, mire gyanakszik (pl. „Lehet, hogy a táskában bomba van.” vagy „Betörtek hozzám.”). Ez után hallgassa meg, hogy az operátor mit kérdez Öntől, és próbáljon meg világosan, egyszerűen válaszolni a feltett kérdésekre. Az operátornak az Ön által bejelentett eseményt (baleset, bűncselekmény, tűzeset, stb.) be kell sorolnia egy eseménycsoportba, le kell írnia, mi történt, a lehető legpontosabban meg kell határoznia az esemény helyszínét, és – az esemény típusától függően – további információkat kell kérdeznie Öntől. Mindezt azért, hogy kiderüljön, kit kell a helyszínre küldenie (mentőt, rendőrt, tűzoltót), pontosan hova kell menniük, milyen felszereltséggel kell elindulniuk (például rohammentő vagy gyermekmentő, veszélyes anyag mentesítő vagy létrás tűzoltóautó, stb.), és milyen körülményekre számítsanak. Természetesen az a legfontosabb, hogy veszélyhelyzetben Ön a lehető leggyorsabban segítséget kapjon, ezért fontos, hogy Ön is támogassa az operátort a bejelentés során.

Az operátor az Ön által bejelentett esemény besorolása alapján előre meghatározott kérdéssor segítségével fog Öntől kérdezni. A legfontosabb kérdések arra irányulnak, hogy hol történt az esemény, van-e és hány sérült, adott esetben folyamatban van-e még a bűncselekmény, van-e tűzre utaló jel, érintett-e veszélyes anyag, illetve szükséges-e valamilyen mentés (pl. beszorult-e valaki a kocsiba, le kell-e zárni utat, stb.). Az élet megmentése a legfontosabb, ezért az operátor – mihelyt kiderült, hogy kell-e rendőrt vagy tűzoltót küldenie – az Ön hívását a mentőszolgálathoz fogja továbbítani, akik segíteni fognak Önnek akár az elsősegélynyújtásban is. Mihelyt a rendszer – várhatóan 2014 őszétől – teljes üzemben működik, az Ön által egyszer már elmondott információk minden érintett készenléti szerv számára láthatóak lesznek. Addig azonban néha előfordulhat, hogy átkapcsolás után a mentő, a rendőr vagy a tűzoltó olyanokat kérdez Öntől, amelyet egyszer már elmondott. Kérjük, legyen hozzájuk türelemmel, ez az Ön érdeke is!

Ha országosan csak két helyen veszik fel a hívásokat, honnan lesz az operátoroknak helyismerete?

A helyismeretnek valójában két szempontból van jelentősége: az egyik a bejelentett esemény helyszínének meghatározása, a másik pedig a helyszíni intézkedés. A helyszín meghatározásában a korszerű informatikai megoldások hathatós segítséget képesek nyújtani az egyébként helyismerettel nem rendelkező operátorok számára is.

Az operátorokat az esemény helyszínének beazonosításában fejlett térképészeti alkalmazás segíti. Azon túl, hogy a beérkező hívás helyszínét a rendszer automatikusan megjeleníti a térképen, lehetőség van GPS koordináták kezelésére is. Az operátor rögzíthet pontos címet vagy koordinátát, egérrel kijelölhet a térképen egy pontot, de különböző keresések is rendelkezésére állnak. A térképi adatbázisból kereshet például intézményeket (múzeumokat, minisztériumokat, iskolákat), vendéglátó egységeket, ipari létesítményeket. Ezekkel a lehetőségekkel mind-mind a pontos helymeghatározást támogatja a rendszer, hogy a helyszínre küldött egységeknek ne kelljen keresgélniük, így ne veszítsenek időt. A rendszer ráadásul tanítható, a térképészeti adatbázisba fel lehet venni azokat a helyszíneket, amelyek addig nem voltak benne.

A készenléti szerveknél ugyanakkor az átadott hívásokat már megyei szinten fogadják azok a szakemberek, akik évek óta ezzel foglalkoznak. Az ő tapasztalataikat az új rendszerrel sem akartuk elveszíteni. A helyszínre kivonuló egységek pedig szintén ugyanazok, akik eddig is kimentek, ők tudják biztosítani továbbra is az igazi helyismeretet. Az ő szolgálatvezénylésüket továbbra is helyi szinten végzik. Mindezek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy az intézkedést igénylő esetekben az új rendszerben sem vész el a helyismeret előnye.

A projekt során megvalósított új tevékenység-irányítási rendszer ráadásul az egyes egységek pontos helyét is megjeleníti a térképen. Ez a helyszíni intézkedés elrendelése során lehetővé teszi, hogy akkor is egyszerűen tudjon a megyei irányító bevetési egységet küldeni egy esemény helyszínére, ha az adott városban éppen az összes helyi egység foglalt. A térképi megjelenítés segítségével ráadásul hatékonyabban – rövidebb úton, ezért gyorsabban és olcsóbban – küldhetők ki az egységek, hiszen az eseményhez legközelebb tartózkodó szabad egység küldhető. Ez eddig csak rádión keresztüli értesítéssel, bemondásra volt megvalósítható, ráadásul másik település egységeit csak viszonylag hosszabb engedélyezési eljáráson keresztül lehetett mozgósítani. 

magyar